Mitől mentes?

Egyre többen igyekeznek egészségesen élni, és erre az életformára ma már nem csak az étkezés és sport terén mutatkozik igény. Sokan szeretnének ugyanis olyan kozmetikumokat használni, amelyek hatékonyak, ugyanakkor nem tartalmaznak az egészségre káros anyagokat. Ilyen natúrtermékeket keresnek azok is, akik allergiásak vagy érzékeny a bőrük. Egyes becslések szerint a népesség több mint 30%-a szenved valamilyen allergiás tünettől, és ezeket a szervezetünket, így a bőrünket ért, egyre növekvő kémiai terhelés is okozhatja.

Mindezek alapján érthető, hogy egyre nagyobb az igény az olyan testápolási szerek és kozmetikumok iránt, amelyek minél kevesebb kemikáliát tartalmaznak, így az emberi szervezet számára kisebb terhelést jelentenek.

 

 

De pontosan melyek ezek az aggodalomra okot adó anyagok, és miért tanácsos elkerülnöd őket?

A Dermaflora Natural Cosmetics 0% termékek nem tartalmaznak:

  • alumíniumsókat
  • illatallergéneket
  • alkoholt
  • parabént
  • színezékeket
  • aldehidet
  • kőolajszármazékot
  • klórtartalmú biocidokat
  • tartósítószereket

 

Alumíniumsók

Erős pórusösszehúzó, verejtékcsökkentő és vérzéscsillapító hatásuk miatt az alumíniumsókat előszeretettel használják kozmetikumok összetevőjeként. A pórusokon és a mirigyeken keresztül felszívódva azonban az alumíniumsó bekerülhet a véráramba. Számos kutatás szerint az alumínium összefüggésbe hozható olyan megbetegedésekkel, mint az emlőrák, vagy az Alzheimer-kór.

Leginkább a dezodoráló szerekben, izzadásgátlókban találhatók meg, mert azáltal, hogy eltömítik a pólusokat, megakadályozzák a bőr természetes védekezőképességét, az izzadást. Ráadásul ezekben a kozmetikumokban a minél tovább tartó hatás érdekében (24h, 48h, 72h) koncentrálva is alkalmazzák. Borotválkozás utáni készítményekben, arckrémekben, sőt babaápolási termékekben is fellelhetők az alumíniumvegyületek.

 

Illatallergének

Az illatokban lévő illóolajok alkotóelemei között is sok allergén lehet, függetlenül attól, hogy természetes vagy szintetikus illatról van-e szó. Éppen az illékonyságuknak köszönhetően jutnak el az orrunk receptoraihoz, a maradék persze a tüdőnkbe jut, ahol fennakadnak, akár egy szűrőbetéten.

A kozmetikában használt mesterséges illatanyagok körébe megközelítőleg kétszáz különböző összetevő tartozik. Egy-egy termékről sokszor nem is lehet pontosan tudni, hogy ezek közül melyiket tartalmazza, mert csak úgy jelölik, hogy „parfüm” vagy „illatanyag”. Ezek olyan mellékhatásokat okozhatnak, mint a fejfájás, a kiütések, a köhögés, a szédülés vagy a bőrirritáció.

 

Alkohol

Talán a legismertebb összetevők egyike, amit széles körben alkalmaznak. A kozmetikumokban oldószerként, sűrűségszabályozóként, fertőtlenítőként, konzerváló, dezodoráló anyagként használják. Dehidratálótulajdonsága miatt nagy mennyiségben szárító, irritáló hatással bír, így károsítja a bőr védőrétegét, valamint allergiás reakciókat válthat ki.

 

Parabének

A parabének a legelterjedtebb szintetikus tartósítószerek közé tartoznak a kozmetikai iparban, az 1920-as évektől kezdték alkalmazni széles körben. Számtalan kozmetikai és testápolási termékben alkalmazzák, így az arckrémekben, dezodorokban, samponokban, és a kozmetikumok legnagyobb részében fellelhetők. Baktérium-, gomba- és penészölő tulajdonságai miatt igen népszerűek voltak több évtizeden keresztül, az utóbbi időben azonban előnyös tulajdonságai ellenére vitatott összetevővé váltak.

Aggodalomra az adhat okot, hogy a parabének egyes fajtái a sejt- vagy szövettenyészetben végzett kísérletek során ösztrogénszerűen viselkedhetnek, így károsíthatják a hormonrendszert. A női hormonok befolyásolása mellett felhalmozódhatnak a szövetekben, és felerősíthetik az UVB által okozott DNS-károkat a sejtekben.

 

Mesterséges színezőanyagok

A mesterséges színezőanyagok előállításához sok esetben kőszénkátrányt használnak nyersanyagként, amelyek  a bőrbe jutva irritációt okozhatnak.

 

Petrolatum (vaselin)

Kőolajból nyert szintetikus zsír, amely nem kerül be a bőrbe, hanem azon egy vízzáró réteget képez, így elzárja a pórusokat, akadályozza a nedvességleadást és a bőrlégzést.

 

Klórozott fenolszármazékok

A klórozott fenolszármazékok – mint pl. a triclosan – bár erős dezodoráló tulajdonsággal bírnak, igen kockázatos hatóanyagok. A bőrre kerülve jelentős mennyiség szívódhat fel, lebomlása, mozgása a szervezetünkön belül kiszámíthatatlan. A triclosan allergiás tüneteket okozhat, és rombolhatja a bőr természetes savvédőköpenyét, emellett a májat is károsíthatja. Megtámadhat minden mikrobát, olyanokat is, amelyek az emberi szervezet számára hasznosak. Nagy mennyiségben raktározódhat el a zsírsejtekben, így a használat után még sok évvel is jelen lehet a szervezetben.

 

Methylisothiazolinone és methylchloroisothiazolinone

Széles körben használt tartósítószerek, amelyeket többek között a samponokban is megtalálhatunk. Mindkettő allergiás és egyéb reakciókat okozhat, továbbá fehérjekárosító hatásukat is vizsgálták már. A methylchloroisothiazolinone nagyobb koncentrációban bőr- és nyálkahártyaingerlő hatást eredményezhet. A methylisothiazolinonet pedig egyes jelentések a dermatitisszel is összefüggésbe hozták, és napvilágot látott olyan vélekedés is, amely szerint az ekcéma és a különböző bőrallergiák számának emelkedéséhez is nagy valószínűséggel hozzájárul.